Számít a véleményed!
Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.
#41
2007. jún. 20. 12:36
Az biztos, Afrikában hatalmas kincs. Frei dossziéban volt, 40 méter mélyről hozták fel a kútból a vizet, előzőleg meg tó volt ott....
#40
2007. jún. 20. 12:26
50 éven belül nagyobb kincs lesz az ívóvíz mint az arany. Afrikában és több meleg égövi területen talán már most is az...
#39
2007. jún. 20. 12:08
Még az hiányzik a vízért is k*rva sokat kelljen fizetni.......
#38
2007. jún. 20. 11:11
Vadásszad csak őket!!Más kedvenc oldalaid nincsenek?? ÉN keelynetet nézem meg,de az angol... :D
Az üzemanyagosdinál kiszúrtátok, hogy arról szól a történet, hogy az alternatív üzemanyag is fizikai alapanyagból legyen, elfogyós, minnél több fázist építsenek bele, hogy ezáltal minnél több bizniszmen telepedjen rá??és aztán lehet ellenőrizni, stb.adni venni,szabályozni,kvótázni... mint a légszennyezés, vízhasználat... hiszen ezeket buknák, ha nem lenne környezetterhelés a dologban.Spektrumtévén néha leadnak a vízről egy jó dokufilmet, érdeeks, micsoda spekuláció van vele tőzsdén amerikában.... :o
Az üzemanyagosdinál kiszúrtátok, hogy arról szól a történet, hogy az alternatív üzemanyag is fizikai alapanyagból legyen, elfogyós, minnél több fázist építsenek bele, hogy ezáltal minnél több bizniszmen telepedjen rá??és aztán lehet ellenőrizni, stb.adni venni,szabályozni,kvótázni... mint a légszennyezés, vízhasználat... hiszen ezeket buknák, ha nem lenne környezetterhelés a dologban.Spektrumtévén néha leadnak a vízről egy jó dokufilmet, érdeeks, micsoda spekuláció van vele tőzsdén amerikában.... :o
#37
2007. jún. 19. 13:52
Állj!!
Nem én írtam!!! Én csak lelkiismeretesen levadászom Nekünk ezeket a cikeket.:)
Nem én írtam!!! Én csak lelkiismeretesen levadászom Nekünk ezeket a cikeket.:)
#36
2007. jún. 19. 12:07
Ha elfogy a kőolaj, mindenki azért fogja gyilkolni egymást, hogy a saját alternatív módszerét használja a jónép, állítottak már elő benzint emberi ürülékből, fűből, akkor most ez, már készülnek a H[sub]2[/sub]-s járművek, amik vizzel mennek, akkor Kína már feltalálta az elektromos autót ami gyorsan tud menni.... lesz itt még nemulass
#35
2007. jún. 19. 11:30
Az olajlobby úgy sem enged mást oda a levesestálhoz. Senki sem fogja a zsíros falatot elengedni a szája elöl. Amíg van egy csepp kőolaj a földben addíg maradnak az alternatív üzemanyagok kisérleti szinten.
#34
2007. jún. 19. 11:16
Az édesanyám soha nem engedte meg,hogy gyerekkoromban cukrot vagy nyalókát egyek/így most nyugdíj előtt sem eszem,mert igaza volt,sok mindentől védett meg vele/.De ha összegyűjtöttük volna az ismerősöktől kapott édességeket,most nem lenne gondom a tankolással néhány hónapig!
Negat!Ez igen!Jó hosszút írtál!Egyébként nálunk a határ tele van repcével.
Negat!Ez igen!Jó hosszút írtál!Egyébként nálunk a határ tele van repcével.
#33
2007. jún. 19. 7:37
Az olaj már igy is kifogyóban, most következnek a nyalókák! ::)
#32
2007. jún. 18. 19:21
www.sg.hu/cikk.php?cid=53035
Közvetlenül üzemanyaggá alakítható a glükóz
2007. június 16. 15:44, Szombat - Balázs Richárd
Nagy lépést tettek a megvalósítható bioüzemanyag irányába a héten. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának tudósai szerint meg van a módszer a növények természetes cukrainak petróleum alapú vegyületekké történő közvetlen átalakítására.
A glükózból és fruktózból hidroximetilfurfurol (HMF) nyerhető ki, ami üzemanyagként is alkalmazható, eddig azonban jelentős mennyiségű melléktermék is képződött, ami igencsak megkeserítette a glükóz biofinomításának gazdaságilag is életképes módszerein dolgozó kutatók életét. A növényi keményítőben és cellulózban megtalálható glükóz a legnagyobb mennyiségben előforduló természetes cukor, melyből a HMF hatékony kinyerése rendkívüli kihívást jelent, összegzett a kutatás vezetője, Z. Conrad Zhang.
Amellett, hogy az eddigi módszerek csak kis mennyiségeket eredményeztek, még jelentős melléktermék is képződött, többek közt a cukor vagy keményítő savas főzésekor keletkező egybázisú levulinsav, melyek eltávolítása olyan költségekkel járt, hogy az versenyképtelenné tette az így kapott bioüzemanyagot a petróleum alapú vegyületekkel szemben.
Zhang és csapata egy új, nem savas katalizátor rendszert vetett be, ami a cellulóz oldására alkalmas környezetbarát oldószerből, egy úgy nevezett ionos folyadékból és egy fém-klorid katalizátorból tevődik össze. A fém-klorid eddig is jól boldogult a fruktózzal, a glükóz esetében azonban annyi szennyeződés keletkezett, hogy nem volt érdemes foglalkozni vele, pedig a fruktóz jóval kisebb mennyiségben áll rendelkezésre. Az ionos folyadék amellett, hogy lehetővé teszi a fém-kloridnak a cukrok HMF-é alakítását, egy másik nagy előnnyel is rendelkezik, újrahasznosíthatóságának köszönhetően a többi módszerrel ellentétben nem képez szennyvizet. A technikával a kutatóknak a glükóz 70, míg a fruktóz 90 %-át sikerült HMF-é alakítani, jelentősen csökkentve a szennyeződéskeletkezési rátát.
A módszer mögött álló folyamat még nem igazán ismert, Zhang elmélete szerint a fém-klorid katalizátorok egy atomcserélő fázisban fejtik ki a hatásukat, amikor a cukrok egy úgynevezett mutarotáción mennek keresztül, melyben egy H (hidrogén) és OH (hidroxil csoport) cserél helyet. Zhang magyarázata szerint a csere során a molekula megnyílik, ami lehetővé tesz egy hidrid átvitelt, melyen keresztül a glükóz fruktózzá alakul.
Zhang következő lépése az ionos folyadék és a fém-klorid kombinációk variálása lesz, hogy lássa vajon növelhető-e a HMF kinyerés a glükózból, ami tovább csökkentené a különválasztási és finomítási költségeket. Az így kapott olajpótló nem csupán az üzemanyaggyártásban, de a műanyagiparban és számos háztartási és nagyüzemi vegyszernél is egy környezetbarát, megújítható növényi alapanyagot biztosítana.
Közvetlenül üzemanyaggá alakítható a glükóz
2007. június 16. 15:44, Szombat - Balázs Richárd
Nagy lépést tettek a megvalósítható bioüzemanyag irányába a héten. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának tudósai szerint meg van a módszer a növények természetes cukrainak petróleum alapú vegyületekké történő közvetlen átalakítására.
A glükózból és fruktózból hidroximetilfurfurol (HMF) nyerhető ki, ami üzemanyagként is alkalmazható, eddig azonban jelentős mennyiségű melléktermék is képződött, ami igencsak megkeserítette a glükóz biofinomításának gazdaságilag is életképes módszerein dolgozó kutatók életét. A növényi keményítőben és cellulózban megtalálható glükóz a legnagyobb mennyiségben előforduló természetes cukor, melyből a HMF hatékony kinyerése rendkívüli kihívást jelent, összegzett a kutatás vezetője, Z. Conrad Zhang.
Amellett, hogy az eddigi módszerek csak kis mennyiségeket eredményeztek, még jelentős melléktermék is képződött, többek közt a cukor vagy keményítő savas főzésekor keletkező egybázisú levulinsav, melyek eltávolítása olyan költségekkel járt, hogy az versenyképtelenné tette az így kapott bioüzemanyagot a petróleum alapú vegyületekkel szemben.
Zhang és csapata egy új, nem savas katalizátor rendszert vetett be, ami a cellulóz oldására alkalmas környezetbarát oldószerből, egy úgy nevezett ionos folyadékból és egy fém-klorid katalizátorból tevődik össze. A fém-klorid eddig is jól boldogult a fruktózzal, a glükóz esetében azonban annyi szennyeződés keletkezett, hogy nem volt érdemes foglalkozni vele, pedig a fruktóz jóval kisebb mennyiségben áll rendelkezésre. Az ionos folyadék amellett, hogy lehetővé teszi a fém-kloridnak a cukrok HMF-é alakítását, egy másik nagy előnnyel is rendelkezik, újrahasznosíthatóságának köszönhetően a többi módszerrel ellentétben nem képez szennyvizet. A technikával a kutatóknak a glükóz 70, míg a fruktóz 90 %-át sikerült HMF-é alakítani, jelentősen csökkentve a szennyeződéskeletkezési rátát.
A módszer mögött álló folyamat még nem igazán ismert, Zhang elmélete szerint a fém-klorid katalizátorok egy atomcserélő fázisban fejtik ki a hatásukat, amikor a cukrok egy úgynevezett mutarotáción mennek keresztül, melyben egy H (hidrogén) és OH (hidroxil csoport) cserél helyet. Zhang magyarázata szerint a csere során a molekula megnyílik, ami lehetővé tesz egy hidrid átvitelt, melyen keresztül a glükóz fruktózzá alakul.
Zhang következő lépése az ionos folyadék és a fém-klorid kombinációk variálása lesz, hogy lássa vajon növelhető-e a HMF kinyerés a glükózból, ami tovább csökkentené a különválasztási és finomítási költségeket. Az így kapott olajpótló nem csupán az üzemanyaggyártásban, de a műanyagiparban és számos háztartási és nagyüzemi vegyszernél is egy környezetbarát, megújítható növényi alapanyagot biztosítana.
#31
2007. jún. 15. 17:49
ténleg jó cikkek! 8)
#30
2007. jún. 15. 16:12
Majd holnap, vagy talán még ma este elolvasom....
#29
2007. jún. 15. 14:27
Minden elismerésem a lányé.....
#28
2007. jún. 15. 13:21
www.sg.hu/cikk.php?cid=52958
A csinos zseni lány és a kozmikus sugarak
2007. június 14. 13:17, Csütörtök - Dojcsák Dániel
18 évesen a legtöbb lány általában csak tűnődik, hogy mi fog történni vele ezután, de a skót Holly Batchelor már ennyi idősen levette a lábáról a világ tudósait. A tavalyi évben Rátai Dániel által letarolt Intel ISEF, fiatal feltalálók versenyén idén Holly tündökölt szerkezetével, ami a Földet elérő kozmikus részecskéket teszi láthatóvá az egyszerű szemlélődő számára is. Briliáns.
Holly Batchelor, egy nem éppen átlagos edinburgi tini, aki 18. szülinapján elmondhatja magáról, hogy egy Föld-közeli aszteroidát neveztek el róla. A 3000 dolláros ösztöndíj és a szakmai elismerés mellett ugyanis ez is része volt ugyanis annak a díjnak, amit az Intel ISEF tudományos és mérnöki versenyen kapott tavaly nyáron kifejlesztett szerkezetével. 2006-ban Holly részt vehetett az Edinburghi Egyetem 6 hétig tartó projektjében, ahol a kutatókkal együtt tanulmányozhatta a felszínt megállás nélkül érő kozmikus sugarak záporát. A projekt alatt sikerült kifejlesztenie egy szerkezetet, ami a nagy és drága gépekhez hasonló módon vizuálisan elérhetővé teszi ezt a különös jelenséget.
A június elején Új-Mexikóban rendezett versenyre egy korábbi (British Association Crest Science Fair) kiállítás megnyerésével szerzett belépőt, de a meglepetéseknek itt nincs vége, hiszen a szakmát annyira lenyűgözte a fiatal lány elszántsága és tehetsége, hogy egy újabb hat hetes nyári gyakorlatot ajánlottak neki, ezúttal az angliai South Queensferry-ben. Sőt, hogy teljesen biztosítva legyen a jövője, a fizika szakon továbbtanuló lánynak jó előre felajánlottak egy teljesen finanszírozott posztgraduális kutatói ösztöndíjat az Egyesült Államokban a Harry Truman Alapítvány által.
A hirtelen besűrűsödő programjában szerepelt egy budapesti konferencia is, ahol személyesen faggattuk elhivatottságáról és fura találmányáról. A okos és csinos lány igen kommunikatív volt, és annak ellenére, hogy messze nem értettem a tudományos magyarázatokat, anélkül tovább sem engedett az interjú végeztével, hogy a szerkezetről készült magyarázó videót meg ne néztem volna.
SG.hu: Hogy neveznéd magad legszívesebben? Tudós? Feltaláló?
Holly: Mivel még iskolába járok, ezért nem mondanám magam tudósnak. Még! Egyszerűen élvezem a tudományt és ettől a meggyőződésemtől semmi nem tud eltéríteni, így szeptembertől el is kezdem egyetemi tanulmányaimat Skóciában fizika szakon.
SG.hu: Mivel most fejezted be a középiskolát, még élénken kell az emlékeidben élni a többi tantárgynak is. Hogy állsz az irodalommal és az egyéb humán területekkel?
Holly: Igazság szerint nem szerettem annyira az irodalmat, sem az egyéb nem-reál tárgyakat.
SG.hu: Hogyan kezdődött a pályafutásod? Mikor kezdtél el apró kütyükkel és nagy teóriákkal foglalkozni?
Holly: Kisiskolás korom óta leköt ez a terület és fontos volt, hogy a családom komoly tudományos háttérrel rendelkezik, így gyerekkoromtól kezdve belém ívódott. Az első komolyabb projektbe pedig szinte véletlenül kerültem.
SG.hu: Gondolod, hogy egy hozzád hasonló tehetséges gyerek számára is kritikusan fontos a megfelelő családi háttér? Mi lett volna, ha egy teljesen más környezetbe születsz?
Holly: Nem tudom elképzelni, hogy más helyre születve mi történt volna velem, de a megfelelő iskola mindenképp kiemelten fontos. Mikor kiderült, hogy érdeklődöm ezen dolgok iránt, akkor néhány tanár az iskolában felfigyelt erre. Odajöttek, látták hogy jól meg tudom oldani a feladataim, és kipróbálták mit tudok még. Nélkülük valószínűleg nem lennék most itt.
SG.hu: Mi volt az első lépés, ami már több volt, mint egyszerű érdeklődés a kedvenc tantárgy iránt?
Holly: Bekerültem egy skót egyetem hat hetes projektjébe, ahol komolyabban tudtam fizikával foglalkozni. Kíváncsivá tett, és érdekfeszítőnek találtam olyan dolgokat, tanulni, amik teljesen újak számomra. Ezután folyamatosan történtek a dolgok és a projekt egyik részeként kezdtem el foglalkozni a napból és szupernóva robbanásokból származó kozmikus részecskék mérésével.
SG.hu: Így jutottál el tehát a találmányodig. Mi is ez pontosan?
Holly: Igazából nem egy igazi találmány hanem egy fejlesztés. Már létezik bonyolultabb formában, de egy olyan szerkezetet oldottam meg egyszerű házi eszközökkel, ami képes a néző számára megmutatni a töltött kozmikus részecskék áthaladását a szerkezeten. A készüléket "felhő kamrának" hívják és semmi más nem kellett hozzá, mint egy műanyag akvárium, egy doboz, egy fémlap, drótháló, szárazjég, forró víz és pár egyéb kellék. A szerkezet egyszerűen összerakható és mindössze 40 fontból (kb. 15 000 forint) megvan. Az eredeti változat nagyon drága, tehát a célom az volt, hogy hasonló hatást érjek el, de olcsóbban.
SG.hu: Milyen praktikus haszna lehet ennek a szerkezetnek?
Holly: Mivel a célom az volt, hogy egy megbízhatóan működő szemléltető szerkezetet készítsek olcsón és könnyen, ezért egyértelmű, hogy iskolai feladatokra ez egy nagyon jó megoldás. Tökéletes bemutató eszköz, hiszen akár a tanárok is össze tudják állítani az osztályteremben. Az igazán fontos szerepe viszont az, hogy a látványos bemutató megtarthatja az érdeklődést a tudományok iránt az iskolások körében.
Nem tudom, hogy Magyarországon ez hogy működik, de a brit területen akik valamilyen tudományos szakot is felvesznek, gyakran elhagyják azt és másik utat választanak, mivel az érdekes részhez szükséges szemléltetőeszközök mind nagyon drágák. Az ehhez hasonló szerkezetekkel viszont akár a középiskolában is be lehet mutatni, hogy mit is rejt magában még ez a tudományág, milyen területek választhatók később.
SG.hu: Nem gondolod, hogy egy ilyesfajta gondolkodás és ilyen elkötelezettség mellett kimarad valami az életedből? Mennyire élsz másfajta életet a korosztályodhoz képest?
Holly: Nem! Egyáltalán nem tartom magam különbözőnek a többi fiataltól. Hokizni járok, énekelek a kórusban és szabadidőmben pontosan ugyanazt csinálom, mint a többi ilyen korú lány. Nem ülök állandóan a laborban, teljesen normális életem van.
SG.hu: A tudományos érdeklődésed miatt többet használsz technikai dolgokat a társaidnál?
Holly: Alapjában véve nem hiszem. Nincs semmi extra dolgom, ugyanúgy van számítógépem, iPod-om, mint a többieknek, de az tény, hogy internethasználat terén a nehézsúlyba tartozom. Használok természetesen mindenféle szolgáltatást is online, mint a MySpace vagy a Facebook.
SG.hu: Mik a terveid a távoli jövőre?
Holly: Miután elvégeztem az egyetemet egy újabb ösztöndíj vár, és biztosan a fizika valamelyik területén szeretném megállni a helyem. Nem tudom mi leszek még, de mondjuk kutató vagy oktató, talán űrhajós vagy atomfizikus. Igazából nem kell eldöntenem, mert később is nyitott lehetőségeket látok bármire. (korábban Holly divattervező szeretett volna lenni - a szerk.)
SG.hu: Számomra ez igen furcsának hangzik és talán ritka is. Nálunk évről-évre egyre kevesebben választanak természettudományos tárgyakat a felsőoktatásban. Egyes intézményekben volt olyan év, hogy nem is indult fizika szak, mert nem jelentkezett szinte senki.
Holly: Ó, ez szörnyű! Nagy Britanniában a reáltárgyak viszonylag népszerűek és sokan választják őket, a probléma szerintem inkább a nemek arányával van. Talán még mindig erősen fiús területnek tekinthető a fizika vagy a matematika. Ahová én megyek majd, ott például mindössze 5%-nyi lány van.
SG.hu: Ha jól tudom, akkor a versenyben ahol nyertél, ott is több volt a fiú.
Holly: A kategóriámban valóban 117-ből csak 33 lány volt, de a teljes programban körülbelül azonos számban képviselte magát a két nem. Érdekes, hogy a tudományos élet mélyvizében már kiegyenlítődött a nemek aránya, de az érdeklődés és az egyetemi jelentkezések szintjén még mindig nagy eltérés mutatkozik. Bár úgy látom, hogy az én generációmmal ez végleg megváltozik, de korábban más volt a helyzet.
SG.hu: Milyen jelentőséget tulajdonítasz az Inteltől elnyert díjadnak? Meghatározó lehet ez egész életedben?
Holly: Egyértelműen. Londonban is megnyertem egy kiállítás díját, de teljesen más, amikor egy nemzetközi, egész világ előtt ismert közegben teszem ugyanezt. Annyira csodálatos volt átélni, hogy számos nagy kaliberű döntős között bíráltak el és sikerült nyernem. Igazán meglepődtem.
SG.hu: Tehát egyfajta hírnévként kezeled? Való igaz, szépen csillog majd az önéletrajzodban.
Holly: (nevet) Abszolút. Komolyra fordítva, ez tényleg egy nagy segítség az előrehaladásban. A továbbiakban is tervezem, hogy részt veszek egyéb kiállításokon akár Angliában, akár Amerikában is. Az elnyerhető ösztöndíjak komoly előrelépést jelenthetnek majd.
A csinos zseni lány és a kozmikus sugarak
2007. június 14. 13:17, Csütörtök - Dojcsák Dániel
18 évesen a legtöbb lány általában csak tűnődik, hogy mi fog történni vele ezután, de a skót Holly Batchelor már ennyi idősen levette a lábáról a világ tudósait. A tavalyi évben Rátai Dániel által letarolt Intel ISEF, fiatal feltalálók versenyén idén Holly tündökölt szerkezetével, ami a Földet elérő kozmikus részecskéket teszi láthatóvá az egyszerű szemlélődő számára is. Briliáns.
Holly Batchelor, egy nem éppen átlagos edinburgi tini, aki 18. szülinapján elmondhatja magáról, hogy egy Föld-közeli aszteroidát neveztek el róla. A 3000 dolláros ösztöndíj és a szakmai elismerés mellett ugyanis ez is része volt ugyanis annak a díjnak, amit az Intel ISEF tudományos és mérnöki versenyen kapott tavaly nyáron kifejlesztett szerkezetével. 2006-ban Holly részt vehetett az Edinburghi Egyetem 6 hétig tartó projektjében, ahol a kutatókkal együtt tanulmányozhatta a felszínt megállás nélkül érő kozmikus sugarak záporát. A projekt alatt sikerült kifejlesztenie egy szerkezetet, ami a nagy és drága gépekhez hasonló módon vizuálisan elérhetővé teszi ezt a különös jelenséget.
A június elején Új-Mexikóban rendezett versenyre egy korábbi (British Association Crest Science Fair) kiállítás megnyerésével szerzett belépőt, de a meglepetéseknek itt nincs vége, hiszen a szakmát annyira lenyűgözte a fiatal lány elszántsága és tehetsége, hogy egy újabb hat hetes nyári gyakorlatot ajánlottak neki, ezúttal az angliai South Queensferry-ben. Sőt, hogy teljesen biztosítva legyen a jövője, a fizika szakon továbbtanuló lánynak jó előre felajánlottak egy teljesen finanszírozott posztgraduális kutatói ösztöndíjat az Egyesült Államokban a Harry Truman Alapítvány által.
A hirtelen besűrűsödő programjában szerepelt egy budapesti konferencia is, ahol személyesen faggattuk elhivatottságáról és fura találmányáról. A okos és csinos lány igen kommunikatív volt, és annak ellenére, hogy messze nem értettem a tudományos magyarázatokat, anélkül tovább sem engedett az interjú végeztével, hogy a szerkezetről készült magyarázó videót meg ne néztem volna.
SG.hu: Hogy neveznéd magad legszívesebben? Tudós? Feltaláló?
Holly: Mivel még iskolába járok, ezért nem mondanám magam tudósnak. Még! Egyszerűen élvezem a tudományt és ettől a meggyőződésemtől semmi nem tud eltéríteni, így szeptembertől el is kezdem egyetemi tanulmányaimat Skóciában fizika szakon.
SG.hu: Mivel most fejezted be a középiskolát, még élénken kell az emlékeidben élni a többi tantárgynak is. Hogy állsz az irodalommal és az egyéb humán területekkel?
Holly: Igazság szerint nem szerettem annyira az irodalmat, sem az egyéb nem-reál tárgyakat.
SG.hu: Hogyan kezdődött a pályafutásod? Mikor kezdtél el apró kütyükkel és nagy teóriákkal foglalkozni?
Holly: Kisiskolás korom óta leköt ez a terület és fontos volt, hogy a családom komoly tudományos háttérrel rendelkezik, így gyerekkoromtól kezdve belém ívódott. Az első komolyabb projektbe pedig szinte véletlenül kerültem.
SG.hu: Gondolod, hogy egy hozzád hasonló tehetséges gyerek számára is kritikusan fontos a megfelelő családi háttér? Mi lett volna, ha egy teljesen más környezetbe születsz?
Holly: Nem tudom elképzelni, hogy más helyre születve mi történt volna velem, de a megfelelő iskola mindenképp kiemelten fontos. Mikor kiderült, hogy érdeklődöm ezen dolgok iránt, akkor néhány tanár az iskolában felfigyelt erre. Odajöttek, látták hogy jól meg tudom oldani a feladataim, és kipróbálták mit tudok még. Nélkülük valószínűleg nem lennék most itt.
SG.hu: Mi volt az első lépés, ami már több volt, mint egyszerű érdeklődés a kedvenc tantárgy iránt?
Holly: Bekerültem egy skót egyetem hat hetes projektjébe, ahol komolyabban tudtam fizikával foglalkozni. Kíváncsivá tett, és érdekfeszítőnek találtam olyan dolgokat, tanulni, amik teljesen újak számomra. Ezután folyamatosan történtek a dolgok és a projekt egyik részeként kezdtem el foglalkozni a napból és szupernóva robbanásokból származó kozmikus részecskék mérésével.
SG.hu: Így jutottál el tehát a találmányodig. Mi is ez pontosan?
Holly: Igazából nem egy igazi találmány hanem egy fejlesztés. Már létezik bonyolultabb formában, de egy olyan szerkezetet oldottam meg egyszerű házi eszközökkel, ami képes a néző számára megmutatni a töltött kozmikus részecskék áthaladását a szerkezeten. A készüléket "felhő kamrának" hívják és semmi más nem kellett hozzá, mint egy műanyag akvárium, egy doboz, egy fémlap, drótháló, szárazjég, forró víz és pár egyéb kellék. A szerkezet egyszerűen összerakható és mindössze 40 fontból (kb. 15 000 forint) megvan. Az eredeti változat nagyon drága, tehát a célom az volt, hogy hasonló hatást érjek el, de olcsóbban.
SG.hu: Milyen praktikus haszna lehet ennek a szerkezetnek?
Holly: Mivel a célom az volt, hogy egy megbízhatóan működő szemléltető szerkezetet készítsek olcsón és könnyen, ezért egyértelmű, hogy iskolai feladatokra ez egy nagyon jó megoldás. Tökéletes bemutató eszköz, hiszen akár a tanárok is össze tudják állítani az osztályteremben. Az igazán fontos szerepe viszont az, hogy a látványos bemutató megtarthatja az érdeklődést a tudományok iránt az iskolások körében.
Nem tudom, hogy Magyarországon ez hogy működik, de a brit területen akik valamilyen tudományos szakot is felvesznek, gyakran elhagyják azt és másik utat választanak, mivel az érdekes részhez szükséges szemléltetőeszközök mind nagyon drágák. Az ehhez hasonló szerkezetekkel viszont akár a középiskolában is be lehet mutatni, hogy mit is rejt magában még ez a tudományág, milyen területek választhatók később.
SG.hu: Nem gondolod, hogy egy ilyesfajta gondolkodás és ilyen elkötelezettség mellett kimarad valami az életedből? Mennyire élsz másfajta életet a korosztályodhoz képest?
Holly: Nem! Egyáltalán nem tartom magam különbözőnek a többi fiataltól. Hokizni járok, énekelek a kórusban és szabadidőmben pontosan ugyanazt csinálom, mint a többi ilyen korú lány. Nem ülök állandóan a laborban, teljesen normális életem van.
SG.hu: A tudományos érdeklődésed miatt többet használsz technikai dolgokat a társaidnál?
Holly: Alapjában véve nem hiszem. Nincs semmi extra dolgom, ugyanúgy van számítógépem, iPod-om, mint a többieknek, de az tény, hogy internethasználat terén a nehézsúlyba tartozom. Használok természetesen mindenféle szolgáltatást is online, mint a MySpace vagy a Facebook.
SG.hu: Mik a terveid a távoli jövőre?
Holly: Miután elvégeztem az egyetemet egy újabb ösztöndíj vár, és biztosan a fizika valamelyik területén szeretném megállni a helyem. Nem tudom mi leszek még, de mondjuk kutató vagy oktató, talán űrhajós vagy atomfizikus. Igazából nem kell eldöntenem, mert később is nyitott lehetőségeket látok bármire. (korábban Holly divattervező szeretett volna lenni - a szerk.)
SG.hu: Számomra ez igen furcsának hangzik és talán ritka is. Nálunk évről-évre egyre kevesebben választanak természettudományos tárgyakat a felsőoktatásban. Egyes intézményekben volt olyan év, hogy nem is indult fizika szak, mert nem jelentkezett szinte senki.
Holly: Ó, ez szörnyű! Nagy Britanniában a reáltárgyak viszonylag népszerűek és sokan választják őket, a probléma szerintem inkább a nemek arányával van. Talán még mindig erősen fiús területnek tekinthető a fizika vagy a matematika. Ahová én megyek majd, ott például mindössze 5%-nyi lány van.
SG.hu: Ha jól tudom, akkor a versenyben ahol nyertél, ott is több volt a fiú.
Holly: A kategóriámban valóban 117-ből csak 33 lány volt, de a teljes programban körülbelül azonos számban képviselte magát a két nem. Érdekes, hogy a tudományos élet mélyvizében már kiegyenlítődött a nemek aránya, de az érdeklődés és az egyetemi jelentkezések szintjén még mindig nagy eltérés mutatkozik. Bár úgy látom, hogy az én generációmmal ez végleg megváltozik, de korábban más volt a helyzet.
SG.hu: Milyen jelentőséget tulajdonítasz az Inteltől elnyert díjadnak? Meghatározó lehet ez egész életedben?
Holly: Egyértelműen. Londonban is megnyertem egy kiállítás díját, de teljesen más, amikor egy nemzetközi, egész világ előtt ismert közegben teszem ugyanezt. Annyira csodálatos volt átélni, hogy számos nagy kaliberű döntős között bíráltak el és sikerült nyernem. Igazán meglepődtem.
SG.hu: Tehát egyfajta hírnévként kezeled? Való igaz, szépen csillog majd az önéletrajzodban.
Holly: (nevet) Abszolút. Komolyra fordítva, ez tényleg egy nagy segítség az előrehaladásban. A továbbiakban is tervezem, hogy részt veszek egyéb kiállításokon akár Angliában, akár Amerikában is. Az elnyerhető ösztöndíjak komoly előrelépést jelenthetnek majd.
#27
2007. jún. 15. 13:20
www.sg.hu/cikk.php?cid=52956
Kövérebb lesz az európai Mars-járó
2007. június 14. 12:41, Csütörtök - Balázs Richárd
Az ESA tagállamok felhatalmazták az európai Mars-járón dolgozó csapatokat egy bővített fejlesztési koncepció felmérésére, mellyel 2013-ban elvileg egy 205 kilós robot indulhatna a vörös bolygóra.
A most felvázolt koncepció nagyobb és jóval költségesebb az űrügyekkel foglalkozó miniszterek által 2005-ben elfogadott eredetinél. A 650 millió eurós "alapváltozat" szerint egy orosz Szojuz rakéta emelte volna a magasba az ExoMars rendszert, melyben nem szerepelt a tudósok többsége által hőn áhított különálló "időjárási állomás" a GEP (Geofizikai és Környezeti Csomag). A 205 kilogrammból a GEP 30-at képvisel, a többi, fedélzeti tudományos műszer 16,5 kilogramm. A koncepciót egy különleges leszállást segítői technikával is ellátták, ami egy hatalmas légzsákot jelent. Ahhoz viszont, hogy mindezt pályára állítsák már nem elég a Szojuz, mindenképpen egy Ariane 5 vagy egy Proton rakétára lesz szükség.
A kibővített fejlesztési szakasz lehetőségéről a tagállamok és az űrügynökség képviselőinek héten tartott találkozóján született meg a döntés, ami még mindig függvénye a fejlesztők által adandó végső költségvetéseknek. A hosszas tárgyalások így sem teljesítették a tudósok és a tervező csapatok összes kiegészítési javaslatát. Kimaradt a bővítési törekvések egyik sarkalatos pontja, a különálló, Mars körül keringő űregység, ami a Mars-járó által begyűjtött adatokat továbbította volna a Földre. A tudósok azért szerették volna ezt a megoldást, hogy ne függjenek az amerikai, esetleges orosz vagy kínai műholdaktól az ExoMars adatainak megszerzésekor.
Az új csomaggal mindenesetre elérték azt, hogy az ExoMars érkezésekor az azonnali belépés helyett ha szükséges, parkolópályára állhasson, amennyiben a bolygón uralkodó időjárási viszonyok nem megfelelőek számára. Ezzel egyrészt biztonságos körülmények között vészelheti át a felszínen igen gyakran tomboló porviharokat, másrészről pedig alkalma nyílik a légkör tanulmányozására, és nem utolsó sorban a földi irányítás is finomra hangolhatja a leszállást.
Magát a Mars-járót az EADS Astrium fejleszti brit központjában, ahol már egy tesztpályát is megépítettek az űrjármű mozgási képességeinek felmérésére, illetve az önrendelkezésű navigációs szoftver tesztelésére. A cég ExoMars projekt vezetője, Mark Roe örömmel konstatálta a súlybeli előrelépést, elmondva, hogy így szinte biztos hogy a hatkerekű változatnál maradnak, csupán a pontos elrendezést kell még kikísérletezniük. Ennél azonban jóval nagyobb feladatnak ígérkezik a rakomány elrendezése és a kommunikációs oldal kivitelezése. Múlt héten a Thales Alenia Space sikeresen tesztelte leszállást biztosító légzsák-technikáját is, ami első ránézésre egy hatalmas ülőpárnára emlékeztet, viszont már tökéletesen alkalmas a felhizlalt ExoMars felszínre juttatására.
Az ESA továbbra is keresi az együttműködési lehetőségeket az orosz szövetségi űrügynökséggel, a Roszkozmosszal. Több orosz tudós már amúgyis érdekelt a műszerek fejlesztésében, Európa azonban egy csereügylet keretében szeretne egy Proton rakétát is megszerezni az orosz féltől. Hogy mi a cserealap, arról még nincsenek információk.
Az elkövetkező hónapokban az érdemi munka helyét átveszi a számítgatás, a fejlesztő csapatoknak ugyanis pontos költségvetési terveket kell készíteni a kibővített koncepció jegyében. A szakértők szerint ez több tízmilliós, de akár néhány százmilliós költségnövekedést is jelenthet, melyekről egy novemberi tárgyalássorozat keretében fognak dönteni. Tehát elméletileg még változhatnak a dolgok, hiszen nem biztos, hogy a tagállamok mindent megengedhetőnek fognak találni.
Kövérebb lesz az európai Mars-járó
2007. június 14. 12:41, Csütörtök - Balázs Richárd
Az ESA tagállamok felhatalmazták az európai Mars-járón dolgozó csapatokat egy bővített fejlesztési koncepció felmérésére, mellyel 2013-ban elvileg egy 205 kilós robot indulhatna a vörös bolygóra.
A most felvázolt koncepció nagyobb és jóval költségesebb az űrügyekkel foglalkozó miniszterek által 2005-ben elfogadott eredetinél. A 650 millió eurós "alapváltozat" szerint egy orosz Szojuz rakéta emelte volna a magasba az ExoMars rendszert, melyben nem szerepelt a tudósok többsége által hőn áhított különálló "időjárási állomás" a GEP (Geofizikai és Környezeti Csomag). A 205 kilogrammból a GEP 30-at képvisel, a többi, fedélzeti tudományos műszer 16,5 kilogramm. A koncepciót egy különleges leszállást segítői technikával is ellátták, ami egy hatalmas légzsákot jelent. Ahhoz viszont, hogy mindezt pályára állítsák már nem elég a Szojuz, mindenképpen egy Ariane 5 vagy egy Proton rakétára lesz szükség.
A kibővített fejlesztési szakasz lehetőségéről a tagállamok és az űrügynökség képviselőinek héten tartott találkozóján született meg a döntés, ami még mindig függvénye a fejlesztők által adandó végső költségvetéseknek. A hosszas tárgyalások így sem teljesítették a tudósok és a tervező csapatok összes kiegészítési javaslatát. Kimaradt a bővítési törekvések egyik sarkalatos pontja, a különálló, Mars körül keringő űregység, ami a Mars-járó által begyűjtött adatokat továbbította volna a Földre. A tudósok azért szerették volna ezt a megoldást, hogy ne függjenek az amerikai, esetleges orosz vagy kínai műholdaktól az ExoMars adatainak megszerzésekor.
Az új csomaggal mindenesetre elérték azt, hogy az ExoMars érkezésekor az azonnali belépés helyett ha szükséges, parkolópályára állhasson, amennyiben a bolygón uralkodó időjárási viszonyok nem megfelelőek számára. Ezzel egyrészt biztonságos körülmények között vészelheti át a felszínen igen gyakran tomboló porviharokat, másrészről pedig alkalma nyílik a légkör tanulmányozására, és nem utolsó sorban a földi irányítás is finomra hangolhatja a leszállást.
Magát a Mars-járót az EADS Astrium fejleszti brit központjában, ahol már egy tesztpályát is megépítettek az űrjármű mozgási képességeinek felmérésére, illetve az önrendelkezésű navigációs szoftver tesztelésére. A cég ExoMars projekt vezetője, Mark Roe örömmel konstatálta a súlybeli előrelépést, elmondva, hogy így szinte biztos hogy a hatkerekű változatnál maradnak, csupán a pontos elrendezést kell még kikísérletezniük. Ennél azonban jóval nagyobb feladatnak ígérkezik a rakomány elrendezése és a kommunikációs oldal kivitelezése. Múlt héten a Thales Alenia Space sikeresen tesztelte leszállást biztosító légzsák-technikáját is, ami első ránézésre egy hatalmas ülőpárnára emlékeztet, viszont már tökéletesen alkalmas a felhizlalt ExoMars felszínre juttatására.
Az ESA továbbra is keresi az együttműködési lehetőségeket az orosz szövetségi űrügynökséggel, a Roszkozmosszal. Több orosz tudós már amúgyis érdekelt a műszerek fejlesztésében, Európa azonban egy csereügylet keretében szeretne egy Proton rakétát is megszerezni az orosz féltől. Hogy mi a cserealap, arról még nincsenek információk.
Az elkövetkező hónapokban az érdemi munka helyét átveszi a számítgatás, a fejlesztő csapatoknak ugyanis pontos költségvetési terveket kell készíteni a kibővített koncepció jegyében. A szakértők szerint ez több tízmilliós, de akár néhány százmilliós költségnövekedést is jelenthet, melyekről egy novemberi tárgyalássorozat keretében fognak dönteni. Tehát elméletileg még változhatnak a dolgok, hiszen nem biztos, hogy a tagállamok mindent megengedhetőnek fognak találni.